Elnökségi és Felügyelő Bizottsági Ülés jegyzőkönyv 2025.03.27.
Időpont és helyszín
2025. március 27. 13.00 Kincsem Park Budapest, Albertirsai u. 2-4.
Jelen voltak
Zilahy István Aladár ügyvezető elnök, Pap István Tibor társadalmi elnök (15 órakor érkezett)
Elnökségi tagok: Faluhelyi Tibor, Faragó Tibor, Koperda Zsolt, Melegh Károly, dr. Pétervári Zoltán
Felügyelő Bizottság: Cseprekál István, Pélyi András
Irodavezető: Veres Mária.
Szavazásra jogosultak száma: 9 fő.
Jelen lévő szavazásra jogosultak száma: 6 fő, 15 órától 7 fő.
Zilahy István Aladár megállapította a határozatképességet.
Napirend
- 2025. évi terv (elnökségi, tagi javaslatok stb.)
- döntés az előző elnökségi ülésen függőben hagyott kérdésekről
- közgyűlés időpontja
- tagfelvételi kérelmek
- egyebek
Technikai előkészítés
27/2025. (03.27.) elnökségi határozat:
Az elnökség egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a napirendet.
28/2025. (03.27.) elnökségi határozat:
Az elnökség egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül döntött arról, hogy a jegyzőkönyvet Veres Mária vezesse.
1-2. napirend: 2025. évi terv (elnökségi, tagi javaslatok stb.), döntés az előző elnökségi ülésen függőben hagyott kérdésekről
Zilahy István Aladár tájékoztatta az elnökséget, hogy az egyesület elnökségi ülésének jegyzőkönyvei naprakészen elérhetőek az egyesület honlapján. Kérte az elnökségi tagokat, hogy olvassák el, véleményezzék, hogy a jegyzőkönyv részletessége egyezik-e az elvárásaikkal. A jegyzőkönyv készítésénél alapelvnek tekinti, hogy az elnökségi ülés folyamata nyomon követhető legyen, lehetőség szerint minden hozzászóló véleménye megjelenjen, és az elnökségi egyetértés, elutasítás, illetve határozatok nyomon követhetőek legyenek.
Az elnökség a tájékoztatást elfogadta.
Az elnökség elfogadta azt az ügyvezetői javaslatot, mely szerint az elnökségi ülést követő 2 napon belül elkészítendő jegyzőkönyv minden elnökségi és felügyelő bizottsági tag részére megküldésre kerül, és amennyiben kiegészítés, ellenvélemény 3 napon belül nem érkezik, az egyesület honlapján közzétételre kerül.
29/2025. (03.27.) elnökségi határozat:
Az elnökség egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül döntött arról, hogy az elnökségi ülés jegyzőkönyveinek közzététele előtt az Elnökség 3 nap határidővel véleményezze.
Az előző elnökségi ülésen eldöntött alapszabály-módosítási javaslat mellett Zilahy István Aladár felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényszéki nyilvántartási kötelezettségben az egyesületi díjszabások közül az aktuális tagdíj összege bejelentésköteles adat.
Fentiek okán javaslatot tett az elnökség felé, hogy az előző elnökségi ülésen elfogadott alapszabály-módosítási javaslatot egy újabb ponttal egészítse ki, mely rögzíti a jelenleg érvényes tagdíj összegét.
30/2025. (03.27.) elnökségi határozat:
Az elnökség egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül döntött az alábbi alapszabály-módosítási javaslat elfogadásáról.
5.§. (…).A tagdíj összege évi 10 000 Ft
Az elnökség az egyesületi tulajdonú mének bérleti díja kapcsán az előző elnökségi üléseken egyetértett abban, hogy a tartásra kiadott mének kapcsán az egyesület bérleti díjat nem kíván felszámítani, amennyiben a tartó vállalja, hogy a mént az odaítéléstől kezdve tárgyév december 31-ig folyamatosan tartja.
Amennyiben a kijelölt tartó a bérleti szerződést korábbi időpontban kívánja megszüntetni, 300 000 Ft/alkalom bérleti díjat számol fel. Az egyesület fenntartja a jogot, hogy az egyesületi tulajdonú mének tartási helyét egy tenyészévet követően bármikor, szakmai indokai alapján megváltoztathassa.
Fenti alaprendelkezésen túl minden olyan eset, mely a vis maior körbe sorolható, külön egyesületi határozattal rendezhető.
31/2025. (03.27.) elnökségi határozat:
Az elnökség egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül döntött arról, hogy az egyesületi tulajdonú mének esetén az egyesület bérleti díjat nem kíván felszámítani, amennyiben a tartó vállalja, hogy a mént az odaítéléstől kezdve tárgyév december 31-ig folyamatosan tartja. Amennyiben a kijelölt tartó a bérleti szerződést korábbi időpontban kívánja megszüntetni, az egyesület 300 000 Ft/alkalom bérleti díjat számol fel. Fenti alaprendelkezésen túl minden olyan eset, mely a vis maior körbe sorolható, külön egyesületi határozattal rendezhető. Az egyesület fenntartja a jogot, hogy az egyesületi tulajdonú mének tartási helyét egy tenyészévet követően bármikor, szakmai indokai alapján megváltoztathassa.
Zilahy István Aladár az elnökség véleményét kérte a tárgyban, hogy a 2024. évben gyakorlóbíróként közreműködő Kovács Dániel és Bárdos Sándor gyakorlóbírói státuszát az eredetileg meghatározott 2 éves időtartamra (2025. évre is) meg kívánja-e hosszabbítani.
Az elnökség több tagja bírálói etikai észrevételt tett Bárdos Sándor működése kapcsán, melyet legfőképp magánbeszélgetések során a bírálóktól elvárt normákkal összeegyeztethetetlennek ítélt.
Az elnökség kérte az ügyvezetőt, hogy a bírálóbizottság elnökével együttműködve fenti bírálójelölttel e kérdést tisztázza, fogalmazza meg azokat az elvárásokat, melyeket az egyesület egy bírálóval szemben etikai normaként elvár.
Zilahy István Aladár kérte az elnökség tagjait, hogy észrevételüket pontosítsák, ez ügyben részletes választ kapott, így fenti véleményt egyértelműen támogatta, s az elnökséggel egyetértésben vállalta, hogy ezt a beszélgetést lefolytatja, és szintén az elnökséggel egyetértésben megállapította, hogy Bárdos Sándor szakmai műveltségét, fajtatörténeti lexikális tudását nagyrabecsüli, értékeli, de a bírói etikai normák betartását egy bírótól, bírójelölttől minden körülmények között elvárja.
Az elnökség egyértelmű álláspontja volt, hogy 2025. évben fenti észrevételek betartása mellett mindkét bírójelölt foglalkoztatását kívánatosnak tartja.
Az elnökség egyértelmű állásfoglalásként fogalmazta meg, hogy a bírálói munkában a személyes tenyésztői szimpátiákkal kapcsolatos megnyilvánulásokat nem kívánja tolerálni.
32/2025. (03.27.) elnökségi határozat:
Az elnökség egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatta Kovács Dániel bírójelölt további 2025. évi képzését.
33/2025. (03.27.) elnökségi határozat:
Az elnökség egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül döntött arról, hogy az ügyvezető és a bíráló bizottság elnöke hívja fel a bírójelöltek figyelmét a bírálói etika normáinak betartására.
34/2025. (03.27.) elnökségi határozat:
Az elnökség 6 igen, 1 tartózkodás (Faragó Tibor) mellett támogatta Bárdos Sándor bírójelölt 2025. évi képzését.
35/2025. (03.27.) elnökségi határozat:
Az elnökség egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül döntött arról, hogy 2025. évben a gyakorlóbírók utazási költségtérítésben, illetve korlátozott költségtérítésben részesüljenek, melynek mértékéről az ügyvezető a közgyűlési előterjesztésig az elnökség felé javaslatot tesz.
Melegh Károly megfontolásra javaslatot terjesztett az elnökség felé olyan képzési rendszer indításáról, mely a legfiatalabb tenyésztői korosztály alapszintű képzését célozza.
Zilahy István Aladár válaszában e felvetést támogatva ismertette az elnökség tagjaival modern nemzetközi sportlótenyésztő egyesületek „Jungzüchter” programjainak metódusát és ígéretet tett egy hasonló javaslat megfogalmazására, illetve vitára bocsátására.
36/2025. (03.27.) elnökségi határozat:
Az elnökség egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül döntött arról, hogy olyan képzést kíván indítani, mely a legfiatalabb tenyésztői korosztály alapszintű képzését célozza és biztosítani kívánja az ügyvezető javaslatán alapuló esetleges költségkeretet.
Ennek kapcsán utalt a Komjáthy György által írt, megjelenés alatt álló lóbírálattal kapcsolatos könyvről. Komjáthy György e könyv megjelenéshez az egyesülettől támogatást kért, melyet az ügyvezető elnök javasolt pozitívan elbírálni, azzal a feltétellel, ha ez a fiatal tenyésztők képzésének rendszerébe beilleszthető lesz, s ezzel kapcsolatban a Komjáthy György előadásai folytatódni tudnak.
Zilahy István Aladár kérte az elnökséget, hogy a jövőben a bírálati és a pályázati rendszer elvárásainak figyelembevételével fogadja el azt a javaslatát, mely szerint a bírálóbizottság az újonnan kiadott bírálati lapon a megjegyzés rovatban rögzíteni fogja az esetleges eredeti bírálattal kapcsolatos pontszámeltéréseket, amit szöveges indoklással is kiegészít.
Kérte az elnökség egyetértését a tárgyban, hogy az egyesület azon közgyűlési határozata, mely szerint a korábban született bírálati pontszám eredményét rontani nem, javítani viszont lehetséges, továbbra is tartsa iránymutatónak.
37/2025. (03.27.) elnökségi határozat:
Az elnökség egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül döntött arról, hogy hogy az egyesület azon közgyűlési határozatát, mely szerint a korábban született bírálati pontszám eredményét rontani nem, javítani viszont lehetséges, továbbra is érvényben tartja.
38/2025. (03.27.) elnökségi határozat:
Az elnökség egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül döntött arról, hogy a bírálóbizottság az újonnan kiadott bírálati lapon a megjegyzés rovatban rögzítse az esetleges eredeti bírálattal kapcsolatos pontszámeltéréseket, amit szöveges indoklással is egészítsen ki. Megbízta az ügyvezetőt a részletek kidolgozásával.
Az egyesület ügyvezetéséhez az előző elnökségi ülésen megtárgyaltak szerint Pap István Tibor társadalmi elnök javaslatot terjesztett elő a fajta sporttámogatási rendszerére vonatkozóan.
Zilahy István Aladár felkérte Pap István Tibort, hogy a minden elnökségi és felügyelő bizottsági tagnak az általa továbbított javaslatot részletesen ismertesse.
Letölthető dokumentum: Pap Istvan Tibor sporttamogatasi javaslat
Pap István Tibor az általa megfogalmazott javaslatát az elnökség számára kategóriánkénti bontásban, részletesen, szakmai indoklással alátámasztva ismertette. Az elnökség a javaslat minden pontját részletesen megtárgyalta, arról vitát folytatott, bizonyos pontokon módosítási javaslatot fogalmazott meg.
Elnökségi egyetértés nyilvánult meg abban, hogy a C kategória versenyrendszerét – mivel pl. az lónyilvántartási hivatalos dokumentációt nem tartalmaz – nem támogatja.
Az elnökség egyetértett azzal, hogy a sportcélú támogatás rendszerét a fiatal lovak kipróbálásának kategóriáiban, illetve a CANC1* fogatsport-kategóriáktól felmenően kívánja támogatni, azzal a kitétellel, hogy alapdokumentumként elvárja a szakágtól a résztvevő lovak hivatalos dokumentációját.
Az elnökség a fajta alapvető használati módjának a fogatos használatot tekinti, tudomásul veszi, hogy elvétve más szakágakban is lehetnek nóniusz fajtájú lovaknak sporteredményei, de a volumen miatt e tárgyban nem tartja indokoltnak szabályozórendszer meghatározását, ezt egyedi elnökségi döntési körbe kívánja sorolni.
39/2025. (03.27.) elnökségi határozat:
Az elnökség egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül döntött arról, hogy az ügyvezető készítsen el a Pap István Tibor által elővezetett javaslat kapcsán egy éves támogatási költségkalkulációt, mivel e támogatási formát csak e kalkulált költségszámmal tudja megjeleníteni a 2025. évi költségtervben.
Dr. Pétervári Zoltán előzőleg megküldött felvetése szerint javasolta a mesterséges termékenyítő állomáson álló mének friss spermás szaporítanyag-használatának támogatását.
Az elnökség a felvetés szakmai jövőképet építő szándékát maximálisan támogatva felhívta az előterjesztő figyelmét, hogy a fajta ménhasználata ma már döntően magántulajdonú ménekre alapozott, az egyesület elnökségének jelenleg nincs valós ráhatása arra, hogy a jelenleg működő két mesterséges termékenyítő állomáson mely mének kerülnek felállításra.
Az elnökség egyöntetű véleménye volt, hogy a mesterséges termékenyítőhálózatnak a fajtán belül nincs országos lefedettsége, így bármely, e tárgyban rendszerszerűen működtetett támogatás nem mentesülhet diszkriminatív elemektől.
Fentiek mellett a vita során több elnökségi tag egyező véleménye volt, hogy az egyesület tenyésztőközösségének döntő többsége a mesterséges termékenyítés (friss sperma) forgalmazásának, használatának szakmai környezetét nem igényli, annak költségvonzatait nem tudja elviselni.
Fentiek mellett azonban az elnökség egyértelmű álláspontja volt, hogy kellő igény esetén támogatná minden modern szaporodásbiológiai eljárás rendszerszerű alkalmazását (archivált ménspermák használatával történő embrióelőállítás stb.).
Az elnökség fenti javaslattal kapcsolatban nem kívánt határozatot hozni.
Zilahy István Aladár az előző elnökségi üléseken elhangzott megbeszélések kapcsán kérte az elnökség konkrét – esetleges tenyésztési program módosítást igénylő – határozatát az egyesület alapvető működése, génkészletek felderítése, a történelmi génvesztések okozta károk enyhítése és a magyarországi eredő méneskönyvi nóniusz fajta teljes génkészletének kezelésére vonatkozó egyesületi és tagi szerepvállalások tárgyában.
Felhívta az elnökség figyelmét, hogy az egyesület napi életében a korábban állami ménesek lehetőségei körébe tartozó ménbehozatalok rendszere változott, ugyanúgy, ahogy a fajta fenntartásának tulajdonosi köre is mára döntően a magánszféra irányába tolódott el.
A lótenyésztésben alapvető elvárásként megjelenő „jót a jóval” elvek tiszteletben tartása mellett felhívta a figyelmet arra is, hogy a Nonius Lótenyésztő Országos Egyesület egy hagyományos magyar fajtát tenyésztő egyesület, melynek törvényi és hatósági működési szabályozása pontosan kijelöli feladatait és ehhez a mezőgazdasági szakigazgatás irányából a fajtafenntartással kapcsolatban pontos feladatokat és kötelezettségeket fogalmaz meg.
Mindezek következtében kívánatosnak ítélte meg, hogy a nóniusz fajta vonatkozásában döntően Romániából, bármely magántenyésztő közreműködésével, az 1. világháború miatti fajtabeli génvesztést pótolandó minden olyan mén integrálhatóvá váljon a magyarországi nóniusztenyésztés egészébe, mely a fajta eredeti genetikai teljességét segít visszaállítani.
Hangsúlyozta, hogy e célt szolgáló tenyésztési együttműködésben az eredeti rekviráló nemzet az eredő fajta méneskönyvét vezető magyar egyesületet nem tekinti és a jelenlegi ismeretek szerint nem is fogja tenyésztési szakmai partnerként kezelni.
Ezzel kapcsolatban több, nem nyilvános dokumentum áll rendelkezésére, ami alapján a normál szakmai együttműködés útját reménytelennek érzi, ellentétben a bolgár, a szerb, a horvát és szlovák nóniusztenyésztő közösség konstruktív partnerségével, akikkel az eredő méneskönyv elvárásai szerinti együttműködésre törekszik.
Határozott véleményének adott hangot, hogy minden olyan egyed bármely közreműködő által történő visszavásárlását, mely a fajta eredeti génkészletének helyreállítását célozza, az egyesület szakmai céljai által előírtnak tartja. Érzékeli, hogy az egyesület szakmai történetének bizonyos szakaszában ez a mezőhegyesi állami gazdaság, ménesbirtok stb. ménesének privilégiuma volt, a fajta modern kori tenyésztéstörténete ismeretében kér minden tenyésztőtársat annak tudomásul vételére, hogy e történelmi rendszer megváltozott, a potens magántenyésztők ez ügyben is törvényszerűen, a saját útjukat fogják járni. Felhívta az elnökség figyelmét arra, hogy ebbe a folyamatba véleménye szerint az egyesületnek nincs beavatkozási lehetősége és joga sem, hiszen a tenyésztőtagjait nem diszkriminálhatja.
Tájékoztatta az elnökséget, hogy számára vállalhatatlan minden olyan vélemény, mely csapongó baráti kapcsolatok mentén próbálja e génmentés szakmai alapjait támadni. 1920 és 2007 között a teljes hazai szakmai kommunikációban csak siránkozást érzékelt. Ez ügyben 2007-ben, részben saját költségére, döntő lépéseket tett, mivel az eredő méneskönyv jogával rendelkező egyesület alapvető feladatának tekinti, hogy az 1. világháború utáni génvesztést követően a fajta eredő méneskönyvi státuszát bármely módon helyreállítsa. Ezért határozott véleményt nyilvánított ki a tárgyban, hogy tisztel minden olyan állami és magáncélú tenyésztői kezdeményezést, mely a fajta Magyarországon nem fellelhető ménvonalainak, illetve kancacsaládjainak akár korban, minőségben kérdéses egyedeinek felhasználásával valósulhat meg.
Tájékoztatta az elnökséget, hogy e tárgyban nyilvánvalóan diszkriminatív, döntően egy tenyésztőtárs tevékenységére irányuló, tagi „feljelentés” kapcsán a Nébih felé igazoló jelentést kellett készítenie a döntően Romániából behozott nóniusz mének reimportjával kapcsolatban. Tájékoztatta az elnökséget, hogy e kérdésre a teljes folyamatot átfogó, 1993-ig 2024-ig terjedő időszakra, minden hazahozott mén tenyésztési eredményét részletesen feltáró választ adott, amit a hatóság kérdés és kifogásolás nélkül tudomásul vett.
Tájékoztatta az elnökséget, hogy ez számára megnyugtató volt, mivel visszaigazolást kapott arról a hatósági szakmai attitűdről, mely mentén a magyar mezőgazdasági szakigazgatás a hagyományos lófajták – mint nemzeti értékek – megőrzését, fenntartását jelentős erőforrásokkal támogatja.
Hangsúlyozta, hogy szakmai elvek mentén, a jelenlegi szabályozás bizonyos módosítását támogatja, viszont maximálisan elutasít minden olyan törekvést, melyek ez ügyben állami gazdálkodó szervezetek és egyes magántenyésztők jogai között diszkriminatív különbséget akarnak tenni.
Határozott véleményként fogalmazta meg azt, hogy a trianon által okozott veszteségeken egy évszázad múlva nem siránkozni kell, hanem a szakmai kockázatok vállalása mentén minden eszközzel azon kell lenni, hogy a fajtában okozott génveszteségek mérséklődjenek, az egyesület visszaszerezze és méltóvá váljon azokhoz a hagyományokhoz, amit a fajtát létrehozó Mezőhegyesi Királyi Ménes megteremtett.
Egyébként pedig, felhívta az elnökség figyelmét, hogy az általa megtekintett román és szerb méneskönyvekből leszűrhető adatok alapján a fajta fenntartásával kapcsolatos alapelvek végrehajtása számára több esetben következetesebbnek tűnt, mint a 70-es, 80-as évek magyar hatósági magatartása.
Pap István Tibor hozzászólásában a génmegőrzési elveket elfogadva egyetértett az ügyvezető azon véleményével, hogy a tenyésztésszakmai együttműködés esélye ma kizárt, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy 1993 óta a Romániából behozott mének száma jelentősen megnőtt.
Felhívta az elnökség figyelmét, hogy ebben a folyamatban a fajtafenntartás elvárt igényei mentén olyan mének behozataláról, használatáról döntenek, melyek valós tenyészteljesítményéről, a magyar ménvizsgarendszerben megkövetelt tulajdonságairól nem tud a hazai rendszerrel egyértelműen összeegyeztethető szinten meggyőződni. Hangsúlyozta, hogy a génmegőrzés szakmai indokait érti, de egyetértve az ügyvezetői felvetéssel, mely szerint az elnökségnek e kérdés szabályozását fenti szakmai elvek mentén át kell gondolnia.
Ez ügyben, mint ahogy az előző elnökségi ülésen is megfogalmazta, javasolja, hogy az így Magyarországra érkező mének 3 évre szóló korlátozott tenyésztési engedélyt kapjanak.
Zilahy István Aladár felhívta az elnökség figyelmét, hogy e javaslat szakmai célja teljes összhangban van az általa a korábbi elnökségi ülésen előterjesztett azon javaslat szakmai céljával, mely szerint azon mének esetén, melyek a méntámogatás tárgyévi pályázati rendszerében nem rendelkeznek azonosított csikóivadékkal, ezt elnökségi határozattal kívánja az egyesület gazdasági működése szerint előnyös módon szankcionálni.
Faluhelyi Tibor hozzászólásában elmondta, hogy a Fábián család által megvásárolt mének esetén (2 volt törzsmén és 2 engedélyezett mén) garantáltan nem érez ilyen pályázati bevételre utaló direkt szándékot.
Zilahy István Aladár válaszában elmondta, hogy a méneket megtekintette, a legidősebb méneket is jó állapotúnak, vitálisnak ítélte és az általa látottak alapján feltételezhetőnek tartja, hogy e méneknek Magyarországon lehessen tenyészeredménye.
Egyébként pedig, e folyamat részleteit látva, szeretné minden érintett figyelmét felhívni arra, hogy a személyes torzsalkodások nem segítik a fajtafenntartás szempontjából a szakhatóság által előírt célok maradéktalan végrehajtását.
Fentiek miatt minden érintettől önmérsékletet kér, az egyesület elnökségétől pedig azt, hogy az egyesület e tárgyban megfogalmazott szabályozását a fajtafenntartás céljaival mindenben egyező módon erősítse meg.
Hozzászólásában elmondta, hogy a korlátozott tenyésztési engedély szakmaiságával teljes mértékben egyetért, a bevezetés időpontját viszont vitatja, hiszen ez a számára fontosnak ítélt folyamatban újabb, személyes (diszkriminációs) ellentéteket generálhat.
40/2025. (03.27.) elnökségi határozat:
Az elnökség 4 igen (Pap István Tibor, dr. Pétervári Zoltán, Faragó Tibor, Melegh Károly) 3 nem (Zilahy István, Faluhelyi Tibor, Koperda Zsolt) mellett döntött arról, hogy 2025-től az import nóniusz fajtájú mének tenyésztési engedélyét 3 évre korlátozza.
41/2025. (03.27.) elnökségi határozat:
Az elnökség egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül döntött arról, hogy 2025. évtől az ex situ méntartási pályázatban részt vevő fedezőmének esetén, melyek a méntámogatás tárgyévi pályázati rendszerében nem rendelkeznek azonosított csikóivadékkal, az egyesület felé a kifizetési kérelem igazolásakor 250 000 Ft díj kerüljön befizetésre.
Zilahy István Aladár ismételten tájékoztatta az elnökséget, hogy a felügyelő bizottsági tag pótlására Boros Sándorra érkezett javaslat. Kérte a jelenlévőket, ha van egyéb javaslat, ismertessék, mivel úgy érzi, hogy az egyesület elnöksége részéről az lenne a megfelelő magatartás, ha egy egységes és általánosan támogatott javaslattal állna a közgyűlés elé, mely közgyűlésnek nyilvánvalóan joga van új jelöltet előterjeszteni.
42/2025. (03.27.) elnökségi határozat:
Az elnökség egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta, hogy a felügyelő bizottsági tagi pótlásra Boros Sándor személyén kívül nem érkezett javaslat, más javaslatról pedig nincs tudomása.
Zilahy István Aladár tájékoztatta az elnökséget, hogy a 2025. évi bevételi terv a reális és maximális szintre van kalkulálva.
Ezt az elnökség elfogadta.
A költségterv vonatkozásában a jól tervezhető és évek óta azonos szintű költségsorokat az elnökség nem vitatta és jóváhagyta.
Az egyesület elnöksége a 2025. évi költségvetés alapvető költségtételeit (működési költségek, rendezvények, regionális tenyészszemlék, bírálatok, fotó-, videószolgáltatás, tagi támogatások) egyetértésben, vita nélkül jóváhagyta.
Az elnökség a fotó-, videószolgáltatás költségsor kapcsán határozott véleménye, hogy 2025. évben bármely közreműködő fotószolgáltatóval olyan szerződést kíván kötni, mely akár kötbéres tartalommal is, a szolgáltatás teljesítésének időkeretét a leghatározottabban be kívánja szabályozni.
Zilahy István Aladár kérte az elnökséget, hogy az alábbi sorok mentén adjon javaslatokat a fajtát előre vivő, a fajta PR-t, a fajta sportbeli felhasználását építő célzott költségfelhasználásra, melyre a bevételi terv alapján a forrás rendelkezésre áll, és véleménye szerint évek óta azért nő az egyesület vagyona, mert az ügyvezetés által maximumra járatott bevételek realizálása mellett az egyesület korlátozottan tud olyan szakmai célokat megfogalmazni, melyek az egyesület tagi támogatási szabályainak megfelelve, a fajtatenyésztés szempontjából egyértelműen előremutató, hasznosuló célként kerülnek felhasználásra.
Ismételten tájékoztatta az elnökséget, hogy szoftverfejlesztés tárgyában a Poczik Milántól bekért ajánlatot a felügyelő bizottság és az elnökség áttekintette, annak bizonyos tartalmi elemei miatt új ajánlatok bekérését tartotta indokoltnak. Ilyen nagyságrendű fejlesztés esetén legalább 3, kellő referenciákkal, igazolható szakmai múlttal rendelkező vállalkozói ajánlat beszerzését látja szükségesnek.
Poczik Milán ajánlatát visszavonta, mivel ajánlatára 1,5 hónap elteltével semmilyen visszajelzés nem érkezett, valamint a megnövekedett kutatás fejlesztési és ENSZ-es projektjeikre való tekintettel.
Zilahy István Aladár elmondta, hogy ezt az eljárást 3 ajánlat alapján tudja lezárni, ezért e tárgyban kérte az elnökség segítségét.
Koperda Zsolt érintett tenyésztő jelzése kapcsán kérdést fogalmazott meg az elnökség felé, hogy nem kívánja-e szabályozni, hogy egy adott körzetben ki rendezhessen regionális tenyészszemlét.
Zilahy István Aladár válaszában elmondta, hogy mint az egyesület ügyvezetője, csak abban érdekelt, hogy egy regionális tenyészszemle a legoptimálisabb szakmai környezetben valósuljon meg, nem kíván egyetlen rendezőjelölt felé sem protekcionális alapon egyezkedni. Az egyesület sok hasonló kérdést élt át, minden vállalkozó, tenyésztő napi életében is ugyanezekkel a feltételekkel dolgozik, mint ügyvezető, kötelessége, hogy a legjobb szakmai ajánlatot támogassa.
Cseprekál István FB-elnök javaslatot terjesztett az elnökség elé, hogy Veres Mária irodavezető bérezésével kapcsolatos, korábban már többször felhozott témában határozati javaslatot terjesszen a közgyűlés elé.
Zilahy István Aladár megkérte Veres Máriát, hogy e téma tárgyalása közben ne tartózkodjon a tárgyalóhelyiségben.
Mivel az elnökségi ülés jegyzőkönyv-vezetője Veres Mária volt, az elnökség egyetértése mellett Pap István Tibor fenti időre magára vállalta a jegyzőkönyv-vezetés feladatát.
Zilahy István Aladár az elnökség elé tárta Veres Mária 23. éves munkaviszonyának teljes dokumentációját, tájékoztatta az elnökséget, hogy munkáltatásával kapcsolatos minden munkaszerződés, munkaköri leírás a 23 év teljes terjedelmében rendelkezésre áll.
Felhívta az elnökség figyelmét, hogy Veres Mária nem új belépő, az egyesület modern kori történetében megkerülhetetlen szerepet játszott, ügyviteli, tárgyi tudása, pedigrisztikai tudása, napi kapcsolati tudása az egyesület szempontjából nélkülözhetetlen.
Felhívta az elnökség figyelmét arra is, hogy a munkaviszonya teljes időszakának figyelembevételével értékelje, hogy alkalmazásának teljes időtartamában méltó díjazásban részesült-e, hogy tekintse át a bérrendezésének folyamatát, rendszerét.
Tájékoztatta az elnökséget, hogy nem kíván számszaki javaslattal élni, mivel ezzel kapcsolatban elfogultságot jelent be, mivel nevezett alkalmazott minimális díjazás melletti közreműködése nélkül az egyesületnek első és második méneskönyve, kancaregiszterei nem jöhettek volna létre. Fajtatörténeti lexikális tudását megkerülhetetlennek érzi, ugyanúgy, mint a fajta jelenlegi működésével kapcsolatos szakismeretét. Javaslatot terjesztett elő az elnökség számára, hogy e felkészültségét bármely elnökségi tag személyes beszélgetés során mérje fel, véleményezze.
Felhívta az elnökség figyelmét arra is, hogy az általa nevesíteni nem kívánt, de ismert tenyésztőtagok számára háttérszervező munkája kapcsán milyen nagyságrendű pályázati pénzeket mentett meg. Kérte az elnökséget, hogy Veres Mária működését, bérezését fentiek ismeretében próbálják meghatározni.
Kérte az elnökség tagjait, hogy tekintsék át a hagyományos fajtafenntartó egyesületek hasonló feladatait ellátó alkalmazottak bérezését és egy olyan bérezési rendszerre tegyenek javaslatot, mely Veres Mária valós piaci értékeit leköveti.
Fenti kérdés megtárgyalásában többféle vélemény fogalmazódott meg.
Pap István Tibor javaslatában, értékelve az irodavezető munkáját, felsorolva 1-2 tagi észrevételen alapuló hibáját, a közszféra mezőhegyesi ménesbirtoki bérezési gyakorlatán alapuló, 10%-os emelést fogalmazott meg.
Cseprekál István e javaslatot vitatta és ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a táblázatos adatok méltatlan bérezést tükröznek, az alkalmazás időtartamával, szakmai tapasztalattal, tudással nem egyező bérfejlesztést tükröznek. Minden elvtől függetlenül egy jelentős béremelést javasolt, mely véleménye szerint méltó az egyesület napi munkájához, teljesítményéhez és ahhoz az általános megbecsüléshez, mely az egyesület irodavezetőjét a szakmai környezetben övezi.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az elmúlt hároméves időszakban a normál, a szakmai tapasztalatot, felkészültséget követő bérfejlesztés nem realizálódott.
Zilahy István Aladár ismételten tájékoztatta az elnökséget, hogy a vitába számszakilag nem kíván beleszólni, viszont felhívta a figyelmet arra, hogy az általa a nullából felépített kolléga, aki 22 éve szolgálja a nóniusz egyesület érdekeit, aki sok-sok tenyésztőnek millióit mentette meg a személyes szakmai kapcsolatai mentén, annak bérezését nem kívánja egy kezdő munkavállaló bérezésével összehasonlítani.
Hozzászólásában elmondta, hogy keresi azokat az egyesületi tagokat, akik pedigrisztikai, egyesületismereti, rendeletismereti és napi ismereti témákban Veres Mária irodavezetővel partiképesek, szívesen teremt egy közgyűlésen vagy bármely fórumon olyan alkalmat, mely során az általa megbecsült, nyilván nem hibátlan alkalmazottja az egyesület bármely tagjával szakmai tudásában megméretődhet.
Tájékoztatta az elnökséget (nem viccből), hogy várja a kihívókat, nyugodt szívvel áll egy ilyen vita elé, mely során véleménye szerint be fog bizonyosodni, hogy az egyesület általa felépített irodavezetője napi ismereti, fajtatörténeti, genetikai tudásában ma az egyesület bármely tagjával partiképes. Hangsúlyozta, hogy őszinte tisztelettel várja a kihívó feleket.
Felhívta az elnökség figyelmét arra, hogy bárkitől csak ilyen szakmai elvek mentén fogadja el a szakmai szinten elismert kolléganője támadását.
Egyébként pedig felhívta az elnökség figyelmét, hogy ellentétben az elnökségi tagok összességével, az irodavezető minden tényszerű tagi, származási adat kapcsán fejből vitaképes. Ismételten felhívta a figyelmét arra is, hogy szívesen teremt olyan alkalmat, mely során minden kritikus Veres Máriával szemben meg tud méretődni, fejből.
Egyébként pedig elfogad minden olyan kritikai észrevételt, melyet bármely tag bármely elnökségi tag a működésével kapcsolatban megfogalmaz, de kér mindenkit arra, hogy magával, saját közreműködésével, szerepvállalásával is hasonlóképpen legyen önkritikus.
Pélyi András számszakilag értelmezve az elhangzott javaslatokat, több verziót tárt az elnökség felé. Az állami szférából, a pedagógusszférából, a vállalkozói szférából hozva diplomás munkavállalókra vonatkozó példákat, számításokat, és ez alapján azt a javaslatot terjesztette az elnökség felé, hogy az irodavezető munkabérét így határozzák meg.
Zilahy István Aladár felhívta az elnökség figyelmét arra, hogy mint a munkáltatói jogok gyakorlója, ugyanúgy, ahogy az elmúlt évtizedek alatt tette, nem tekinti az irodavezető munkaköri kötelezettségének, illetve bérezésének részeként azt, hogy bírálatokon, tenyészszemléken részt vegyen. Mint munkáltatónak, határozott véleménye, hogy ebben az esetben a hatályos munkajog szerint másfajta bérezést kellene alkalmaznia. Ha az egyesület tagságából, elnökségéből ezt bárki vitatja, e tárgyban szívesen munkajogi vitába száll.
Egyébként pedig felhívja az elnökség figyelmét, hogy az egyesület bevételeinek döntő része a tenyésztésszervezési feladatok támogatásokból fakad. Az, hogy az ezzel kapcsolatos pályázati anyagokat megnyugtató módon hogyan tudja az egyesület benyújtani, összefügg az irodavezető bírálati tenyészszemlei részvételével. Határozott véleményt fogalmazott meg az ügyben, hogy az irodavezető ma az egyesület egyetlen olyan alkalmazottja, aki bármely tagnak valós, konkrét, korrekt, napi szintű felvilágosítást tud adni, segítve tenyésztői, pályázati ügykezelésének végrehajtását.
Kérte az elnökséget, hogy Veres Mária irodavezető munkaszerződése során különítse el a munkaszerződésben megfogalmazott kötelezettséget, illetve a bírálati részvételek során legalább a min. az elmúlt 3 x 4 éves elnökségi döntéssel megalapozott költségtérítésekből származó bevételeket.
Az irodavezető munkaköri leírása egyértelműen azt tartalmazza, hogy napi 8 órában, a törvényes munkarend szerinti időszakban a nyári időszakban az egyesület által bérelt irodában, téli időszakban viszont, mivel az egyesületi iroda nem fűthető, saját lakhelyén végzi a munkáját.
Az egyesület tagjai számára az elmúlt időszakban természetessé vált, hogy az irodavezető e munkaidőkereten kívül bármikor hívható, természetessé vált számukra, hogy akár hétvégén is orvosolja azokat a pályázati alap hiányosságokat, melyek a pályázati bevételekhez kapcsolódó alapszintű ismereteik hiányából fakadnak.
Tájékoztatta az elnökséget arról is, hogy több ciklusban pontos kimutatással rendelkezik arról, hogy mely tenyésztő pályázati sikerét milyen alapszintű hibajavítás azonnali elvégzésével, korrekciójával tette lehetővé, segítette.
Az elnökség felé sajnálatát fejezte ki, hogy az egyesületi iroda e tevékenységét nem akarják, nem tudják kellő súllyal értékelni, pedig az iroda egyesület szempontjából elfogadott munkavégzésével, feladataival kapcsolatban e munka időtartama bármely kommunikáció mellett még a második ciklusú elnökségi tagjaink számára sem értelmezhető.
Tájékoztatta az elnökséget, hogy mint munkáltató, a mindenkori elnökséggel egyetértésben saját hatásköréből fakadó döntésnek tekinti, hogy az irodavezetőt mely bírálatra hívja vagy nem hívja meg. E döntést mindig az egyesület érdekeit szem előtt tartva hozza meg, hiszen a bírálatok során ma az irodavezető az egyetlen, aki bármely tag számára teljes szakmai rálátással a munkáját, pályázati környezetét segítő tanácsokat tud adni.
Őszintén elmondta azt is, hogy szívesen megméretteti a döntését ellenzőket az ügyben, hogy ismerik-e az adott pályázót, van-e tudásuk azzal kapcsolatban, hogy milyen pályázati kihívásokkal áll szemben, hogy az alap jogszabályi kötelezettségek elmulasztása esetén mi az az eljárási rend, melynek kapcsán az egyesület e hiányosságok kezelésében segítő támogatást tud biztosítani.
Tájékoztatta az elnökséget, hogy szívesen vár hasonló tárgyi tudással, ismeretekkel, gyakorlattal rendelkező új jelölteket, tudja, hogy kik ezek, de biztosította az elnökséget arról is, hogy neki bármely hasonló jelölttel nem kötelessége együtt dolgozni.
Hozzászólásában több elnökségi tag jelezte, hogy az irodavezető bizonyos megfogalmazásai félreérthetőek és kérték, hogy ettől tartózkodjon.
Zilahy István Aladár a fent leírtak fenntartása mellett tájékoztatta az elnökséget, hogy véleménye szerint ezek az esetleges félreérthető megfogalmazások nem degradálóak, minden olyan tagnak, tenyésztőnek, akik ilyen jelzéssel éltek, azok esetében tényszerűen fel tudja sorolni, hogy az esetleges félreérthető szóhasználat mellett milyen módon és hányszor nyújt segítséget. A segítség alatt itt anyagilag sok nullával mérhető segítséget ért, hiszen azok a tenyésztők, akik erre érzékenyek, a pályázati környezetben az alapvető kötelezettségeiket sem tudják végrehajtani. Ha ezzel kapcsolatban bármilyen további kérdés van, szívesen áll az elnökség részére név szerinti konkrét, tényszerű adatokkal is.
Egyébként pedig arról is tényszerű ismeretei vannak, hogy mely tagok, mikor és hogyan próbálták az egyesület érdekeit sértve az egyesület alapvető céljait aláaknázni.
Pélyi András ismételt hozzászólásában több elemzést bemutatva az alábbi javaslatot tette.
Az irodavezető munkabérét nettó 465 500 Ft-ban (bruttó 700 000 Ft) javasolja meghatározni 1 havi bónusszal.
43/2025. (03.27.) elnökségi határozat:
Az elnökség egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül döntött arról, hogy az irodavezető munkabérét nettó 465 500 Ft-ban (bruttó 700 000 Ft), 1 havi bónusszal javasolja a közgyűlésnek elfogadásra.
3. napirend: közgyűlés időpontjának meghatározása
44/2025. (03.27.) elnökségi határozat:
Az elnökség egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül döntött arról, hogy a szakmai feladatok kellő végrehajtása és a határozati javaslatok előkészítése okán a 2025. évi közgyűlés időpontjául az április 28-30. közötti dátumot kívánja meghatározni.
A végleges időpontról a tagság tájékoztatást fog kapni.
4. napirend: Tagfelvételi kérelmek
45/2025. (03.27.) elnökségi határozat:
Az Elnökség egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül döntött a mellékelt lista szerinti tagfelvételi kérelmek elfogadásáról.
Letölhető dokumentum: Tagfelvételi kérelmek 03.27.
5. Egyebek
Cseprekál István tájékoztatta az elnökséget, hogy Ibrányi András a romániai lovak rögzítése kapcsán, illetve egyéb témákban is újabb személyes megkeresést kezdeményezett a felügyelő bizottság felé. Az ügyvezető a korábbi megkeresés sikertelenségére hivatkozva e megbeszélésen való részvételtől elzárkózott, de az elnökségi ülésen elfogadta Cseprekál István előterjesztését, mely szerint javasolta az elnökség számára, hogy az Ibrányi András által vitatott 300 000 Ft-os díjazás kerüljön kifizetésre.
Zilahy István Aladár hangsúlyozta, hogy e javaslatot csak és kizárólag a Cseprekál István iránt megnyilvánuló szakmai, személyes és kollegiális tisztelete alapján fogadta el, egyébként az üggyel kapcsolatos minden tárgybéli állítását fenn kívánja tartani és bizonyítani tudja. Sajnálatosnak tekinti, hogy ezen általa kezdeményezett, az előző és jelenlegi elnökség előtt is megvédett szakmai feladatsor kapcsán milyen vita bontakozott ki és tájékoztatta az elnökséget, hogy ennek minden erkölcsi és anyagi felelősségét vállalja és a továbbiakban hasonló, részben „gentleman-agreement” megállapodások alkalmazásától tartózkodni fog.
